( Mezőhegyesi félvér)
Eredet : 19. század
Hazája : Magyarország, Mezőhegyes
Vérmérséklet : melegvérű
Élettere : kontinentális éghajlat, alföldi legelők
Hasznosítás : hátaslóként és fogatban
Marmagassága :160-170 cm
Színe : pej, ritkán fekete vagy sárga
A Furioso North Start a Nóniuszból és a Telivérből tenyésztették.A Furioso első nevét, a Mezőhegyesi félvér tenyésztésének eredeti helyszínéről, Mezőhegyesről kapta.A Furioso jelleme : Feje viszonylag kicsi,nemes,gyakran csukafej.Szemei nagyok, egymástól viszonylag távol.Fülei kicsik, mozgékonyak.Nyaka ívelt izmos,közepesen hosszú mégis kecsesen vékony.Vonalát gyakran úgy hangsúlyozzák, hogy a sörényt néhány centiméter hosszan a tarkó mögött rövidre vágják. Lábai erősek. Patái kicsik és ellenállók.Élénk vérmérsékletű, kiegyensúlyozott, emberbarát karakter, sokoldalú használhatóság, jó alkalmazkodóképesség.
A Furioso-North Star fajta elég erőteljes és tömeges volt ahhoz, hogy fogatos lóként elvégezze a hadsereg szállítási munkáit, de megőrizze az angol félvér nemességét, laza mozgását, ami által a vadászlovaglások kedvelt hátaslovává vált. Ez a kettősség jellemzi ma is ezt a szilárd szervezetű lófajtát. Tenyészkörzetei mindig a kötött talajú területeken voltak és maradtak. Mezőhegyes, Békés, Csongrád, Szolnok (Nagykunság, Karcag), Szabolcs-Szatmár beregi része. Itt a mezőgazdasági munkában tesz kitűnő szolgálatot. A lovassportok területén szinte mindenütt jól használhatók. Eredményes díjlovak, military sportban használt egyedek, sőt fogatsportban világbajnokok kerültek ki a fajtából.
A Furioso-North Star meg tudta őrízni eredeti fajtajellegét és nyugodt vérmérsékletét, ezért a munkában, sportban, szabadidőben egyaránt ideális társat kínál.
A jelenlegi helyzet a mezőhegyesi félvér esetében sem érthető meg a közelmúlt történéseinek ismerete nélkül. 1961-ben a mezőhegyesi félvér is új helyre került. Előbb a Nagykunsági Állami Gazdaságba, majd a Kiskunsági Állami Gazdaságba. Az új helyen a lovakhoz való kötődés, a közgazdasági környezet nem biztosította a fajta múltjának megfelelő szintű tenyésztést. 1962-től a fajtatiszta tenyésztés elvén is csorba esett. Idegen fajtájú ménektől várták a megoldást. Mindezek egyedüli eredménye a létszám csökkenése, a genetikai érték háttérbe szorítása, értékes kancacsaládok felszámolódása, a tenyészanyag heterogénné válása lett.
A jelenlegi mezőhegyesi félvér kancaállomány túlnyomó többsége népies jellegű tenyészanyagra vezethető vissza. A mének között is előfordulnak ilyenek.
Az utóbbi néhány évben megindult tenyészanyag import révén mind Romániából, mind Szlovákiából olyan egyedek kerültek a magyar tenyésztésbe, amelyek az eredeti mezőhegyesi háttérrel rendelkeznek. A fajta népszerűsége egyre nő. A törzskönyvi ellenőrzésben állók száma közelíti az ötszáz egyedet. Több százra tehető az egyesületi tagok száma is. A fajta fontos géntartalék. Eredeti genetikai szerkezetét illetően kuriózum számba megy Európában. E tekintetben egyetlen más fajtához sem hasonlítható. Ezt az állapotot épp a jobb értékesítési lehetőség érdekében célszerű fenntartani. A nagyobb sportteljesítmény felmutatása miatt erőteljesen csábít az angol telivérrel való (ismételt) keresztezés. A haszonegyedeknél ez nyílvánvaló, tenyészegyedeknél a fajtaidentitás miatt ez átgondoltan végezhető.